Kétvezetékes kenőrendszerek

 

A nehéziparban, a robosztus, extrém körülmények között dolgozó, kiterjedt berendezések óriási zsírigényét, vagy a nagy távolságok miatt a kétvezetékes rendszerek fejlődtek a legkorábban.

A szivattyútól induló, két gerincág vastag, nagy átmérőjű csövezéssel hatalmas kenőanyag mennyiséget képes kiszállítani, akár 1000-1500 zsírzási pont felé, egy ütemben.

A robosztus kivitelezés, nagy anyagigényből adódó beruházási költségek miatt azonban egyre inkább visszaszorul, és helyet ad kisebb progresszív rendszereknek.

A különálló, kétvezetékes vezérlőegység számos szenzorral és kiegészítő berendezéssel van kapcsolatban.

Az – általában 3-fázisú, ipari – elektromos szivattyú-motor indításával és leállításával kerül a kenőanyagmennyiség kiszállításra a nagyméretű 10-200 kg-os zsírtartályból.

A szivattyú után épített ún. kétvezetékes váltószelep irányítja megfelelő ütemben a szállított kenőanyagot alternatívan egy egyik, majd a fél-ciklust követően a másik gerincvezeték ágba. Az átirányítást a vezérlő kontrollálja.

A hosszú gerincvezeték végén elhelyezett nyomásmérők, egy beállított nyomásértékről adnak visszajelzést a kontrollernek, amikor az adagol zsír nyomása a teljes vezetéken végig ér.

A gerincvezetékre fűzött, bonyolultabb esetben is mindkét gerincágba kapcsolt kétvezetékes elosztók a beállított adagolási mennyiségű zsírt a csapágyak felé vezető kenővezetékeken keresztül kiadagolják.

A pontosan adagolt mennyiség 0,1 – 10 cm/ciklus mennyiségű is lehet, így a legkisebb és a legnagyobb méretű és kenési igényű kenési pontok is egy rendszerben kezelhetőek.

A precízen megtervezett és kivitelezett kétvezetékes kenőrendszerekben alkalmazott robosztus, magas minőségű elemek hosszú távon és hibamentesen szolgálják ki a felhasználói igényeket, a megfelelő tartálytöltéssel évtizedekig gondozás és karbantartás-mentesen üzemelnek.

 

A rendszer elemei:


I. Szivattyúbázis – kenőegység
A kétvezetékes kenőrendszereket jellemzően elektromos meghajtású, ipari kenőaggregátokkal látjuk el, de alkalmazható pneumatikus hordószivattyú is az ellátáshoz. A szivattyúk 10-100kg-os tartállyal és ipari elektro-motorokkal szereltek.
A szivattyúállomást függetlenül a kenési helyektől, akár távolabbi ponton is, lehetőleg portól, víztől vagy káros anyagoktól távolabb helyezzük el. A feltöltésükhöz 300mikron finomságú szűrőt is beépítünk a teljesen tiszta, szennyezésmentes kenőanyag végett.

A kétvezetékes 4/2-es vagy 6/4-es váltószelep (útváltószelep) (change-over valve) lehet elektromos, pneumatikus vagy nyomásalapon mechanikus működtetésű.

A szivattyúbázis kimeneti oldalán manométereket helyezünk el, hogy az üzemi nyomásokat figyelemmel kísérhessük.

A vezérlőegység általában külön blokkban, vagy távolabb egy PLC szekrényben kerül beépítésre. Közvetlen elektromos csatlakozása a szivattyú motorhoz, a kenőanyag-szintjelzőhöz és esetenként a váltószelephez van, illetve a rendszerben elhelyezett végnyomásőr-egységhez.
További szenzorokkal is kiegészíthető a rendszer, például az elosztókba épített ciklusindikátorokhoz, vagy bemeneti impulzust (indító jelet) kaphat egy külső, a gépet vezérlő elektronikától.


A szivattyú-egységbe beépítésre kerülhet még:
– minimum-szintjelző
– maximumszint jelző
– pneumatikus elemek (nyomáscsökkentő, szabályzó, mágnesszelepek)
– kiegészítő jelzőlámpák: tartály üresállás, üzemjelzés, hibajelzés (cycle timeout)
– egyéb elektromos csatlakozások PLC-hez


II. Kétvezetékes elosztórendszer és csövezés
A kétvezetékes elosztók sorosan vannak a rendszerbe kötve a gerincvezetékeken keresztül. A szivattyútól induló nyomáshullám első félciklusban az elosztók egyik oldalán indukálja a kiadagolást, majd a nyomás emelkedése a teljes vezetékrendszerben aktiválja a végnyomásúr kapcsolót. A nyomásjelre a vezérlés átfordítja a váltószelepet és elindítja az elosztók másik oldalához kapcsolt kenési helyek felé történő adagolást, majd a teljes kiadagolást követő ismételt nyomásjelre a rendszer leállítja a szivattyút, a teljes kenési ciklus így lefutott.


III. Végnyomásőr
A rendszer végére elhelyezett nyomáskapcsoló ellenőrzi a nyomások megfelelő alakulását. Ha a nyomás nem jut el a rendszer végéhez az előre beállított ellenőrzési időn belül, úgy hibajelzést indukálunk.


IV. Installáció
A szerelés során a gerincágakat jellemzően 16 mm-es vagy nagyobb átmérőjű gerincvezetékekkel építjük, majd az elosztóktól a kenési pontokig 6-10 mm-es csövezést szerelünk be.
 

A legelterjedtebb kétvezetékes kenőrendszerek alkalmazási területei:

  • gumigyártás, cement és acélipar nagy méretű berendezéseinek zsírzásában
  • présgépek, hengerművek kenése
  • magas hőmérsékleti körülményeken dolgozó berendezések esetén
  • nagyméretű és a legmagasabb üzemi biztonságot igénylő berendezések kenésénél  

 

Alkalmazott rendszerek: Dropsa Modular Dual Line, Lincoln 

Legszebb munkáink a kétvezetékes automata kenőrendszerekhez kapcsolódóan: 

    AGC Automotive – Formázó 572 kenési pont  
    Bukoza S.A. – 212 kenési pont 
    Zoltek Zrt – 2.340 kenési pont